Hallottad már az RGB és CMYK mozaikszavakat? Tudod mit takarnak a rövidítések, vagy azt, hogy mi a különbség ezek között?
Mi a különbség az RGB és a CMYK színterek között?
Az RGB és a CMYK egyaránt a színek keverésének módja a grafikai tervezésben. Digitális grafikai anyagok esetében az RGB színtér alkalmazása az ideális, míg nyomtatott anyagoknál (a mi termékeinknél is) a CMYK színtér a megfelelő.
De mi is az a színtér? Minek a rövidítése az RGB vagy a CMYK és mi a különbség köztük?
Az emberi szem az egyik legbonyolultabb vizuális feldolgozórendszer, amelynek színlátását egyetlen nyomtatási eszköz sem képes visszaadni.
Éppen ezért az eszközök nem a létező teljes színskálán, hanem egy előre meghatározott tartományban működnek – ezeket nevezzük színtérnek.
A színtér tehát tulajdonképpen egy virtuális koordináta-rendszer, amely a különböző színek ábrázolására használható.
Nem csak egy, hanem több színtér is létezik, például
- RGB
- CMYK
A színterek közötti különbség abban mutatkozik meg, hogy mennyire széles spektrumú vöröset, kéket, vagy más színt képesek előállítani.
A virtuális, így az internetes tér színének megjelenését az RGB színkeverés szolgáltatja.
Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy a különböző kijelzőkön (pl.: telefon kijelző, monitor, stb.) látható képeket és grafikai elemek színét három, szorosan egymás mellé helyezett lámpa együttes fénye adja.
A három lámpa adja ki a három alapszínt, a pirosat (angolul red), a zöldet (angolul green), és a kéket (angolul blue). Az angol színek kezdőbetűi adja az RGB elnevezést.
Az RGB jelentése tehát a három alapszín, és azok különböző arányából kikeverhető összes többi szín.
Az RGB színkódolásnál azt kell megadni, hogy az adott szín milyen intenzitással legyen benne a teljes színben.
A CMYK a nyomdákban, a nyomdai grafikákhoz általánosan használt színtér.
A grafikai elem a szorosan egymás mellett lévő festékpöttyökről visszaverődő fény színeiből áll össze.
A megjelenő szín a Cyan (világoskék) Magenta (magenta) Yellow (sárga) színek fedésének az eredménye, a színek kivonódnak egymásból és mivel e három szín összességében nem adja ki a teljesen feketét, hozzáadódik a Key (Kulcsszín) a fekete.
A CMYK színkódolásnál azt kell megadni, hogy az adott szín milyen mértékben tartalmazza az összetevő színeket.
Mi a probléma, mi okozza a különbséget?
A legnagyobb gond, hogy az egyik színtér nem teljesen konvertálható lineárisan át másikba. Mások az összetevő színek (Piros Zöld Kék / Világoskék Magenta Sárga), más a szín keletkezése (összeadódik / kivonódik) és más a megjelenés módja (kibocsátott fényösszeadódó színe/ festékfoltok fedéséből visszaverődő fény színe). Nem lehet tehát tökéletesen leképezni ugyanazt a színárnyalatot.
A CMYK színskála technológiailag az RGB részhalmazának tekinthető, ezért a nyomdai grafika színei (CMYK) aránylag jól leképezhetőek netes felület (RGB) színeire. Fordítva azonban nem.
Ezért van az, hogy a honlapokra és egyéb internetes felületekre tervezett színvilág gyakran a nyomtatásban más árnyalattal jelenik meg.
A CMYK és az RGB különbségei összefoglalva
1.Teljesen mások az összetevő színek mind a CMYK, mind pedig az RGB esetében, hiszen míg a CMYK a világoskék, magenta, sárga és fekete színekből áll össze, addig az RGB a piros, zöld és kék színekből.
2. Emellett a szín keletkezése is más a két színtér esetében, hiszen míg a CMYK egy úgynevezett szubtraktív, vagyis kivonó modellel történik, addig az RGB összegző színkeveréssel dolgozik.
3. A harmadik nagy különbség a megjelenés módjában keresendő, hiszen míg a CMYK a festékfoltok fedéséből visszaverődő fény színéből keletkezik, addig az RGB a kibocsátott fények összeadódásából.
Érdekesség: a legnagyobb eltérést a narancssárga és a barna szín létrehozása okozza.
